A japán császár egyik fia vadászni szeretett, a másik meg halászni.
Egy napon úgy gondolták, cserélnek, s így a nagyobbik � a vadász � halászni ment, s a kisebbik, aki a halász volt, vadászni indult. Sajnos, a vadász királyfi elvesztette a horgot, és az öccse annyira megharagudott, hogy visszaküldte a testvérét, kutassa át az egész partot, hátha megtalálja.
Kedveszegetten már éppen lemondott a horogról, amikor egy krokodil felajánlotta, elviszi őt a tenger királyához, mert az biztosan tud segíteni neki.
A tenger alatti palotában nagy tisztelettel fogadták a fiút : kutatni kezdték, és végül meg is találták a horgot.
Búcsúzáskor a király két csodálatos követ ajándékozott a királyfinak, a feketétől a víz megemelkedik, a fehértől viszont a víz visszahúzódik természetes medrébe.
A vadász királyfi, amikor visszatért a palotába, megtudta, hogy apjuk meghalt, és helyette az öccse foglalta el a trónt.
A bátyja visszatérése nagy csapás volt a trónbitorló számára, és parancsot adott, öljék meg a vadász királyfit. Az elmenekült, de amikor látta, hogy utolérik, hirtelen megragadta a fekete követ, s összeszorította a jobb kezével.
A tenger ekkor kilépett medréből, magával ragadta a katonákat és magát a királyt is.
A trónbitorló már majdnem megfulladt, segítségért kiáltozott, hanem akkor a vadász királyfi saját életét kockáztatva kimentette öccsét a habokból.
Ezután a bal kezével gyorsan megszorította a fehér követ, és a víz egy pillanat alatt visszahúzódott.
A halászt mélyen meghatotta bátyja nagylelkűsége, visszaadta neki a trónt, s attól kezdve hűségesen szolgálta bátyját, a királyt.